Blog

Angela Merkel japáni látogatása során a második világháború utáni békéről beszélt
2015. március 9., BBC News

Angela Merkel, Németország kancellára, egy második világháborús témát felölelő beszélgetéssel kezdte kétnapos japáni látogatását, amelyben Németország békekötési próbálkozásairól számolt be.

Úgy nyilatkozott, Németország becsületesen szembenézett múltjával, és ez segítette őket a továbblépéshez.

Japánt gyakran kritizálták a környező országok, amiért a háborús atrocitásokat nem megfelelően ismerte el, és azokról nem elegendő oktatást biztosított.

Shinzo Abe miniszterelnök ebben az évben fogja bejelenteni a háború befejezésének 70. évfordulóját, de egyesek úgy vélik, hogy Abe enyhíteni fog Japán egykori bocsánatkérésein, ugyanis ezek egykor agressziót váltottak ki Ázsiában.

Abe és Merkel a japáni látogatás során valószínűleg megvitatják a szabad kereskedelmi megállapodást, az ukrán krízist és a terrorizmus elleni erőfeszítéseket.

Nagyvonalú gesztusok

Merkel hétfői előadása során, amelyet az Asahi Shimbun napilap tokiói székhelyén tartott, megjegyezte, hogy Németország azért tudott bekapcsolódni különböző internacionális közösségekbe a második világháború után, mert szembenézett múltjával.

“Németországban elfogadott volt, hogy mindent nevén nevezzenek,” adta köztudomásra a kancellár.

Ami szintén segitett, az “a környező országok nagyvonalú gesztusai voltak,” arra vonatkozóan, hogy újra maguk közé fogadják Németországot, nyilatkozott Merkel. Franciaország a békekötés ügyében “ugyanolyan értékes intézkedéseket tett, mint Németország,” egészitette ki gondolatait.

Merkel úgy nyilatkozott, nem tud konkrét tanácsot adni Japánnak azt illetően, hogy hogyan viszonyuljon múltjához, de véleménye szerint “a történelem és a tapasztalatok azt mutatják, hogy a csendes, nyugodt békekötés a legjobb út.”

Merkel megjegyzései egy hónappal azután láttak napvilágot, hogy Naruhito koronaherceg arra biztatta országát, “alázatosan nézzenek vissza múltjukra.”

Shinzo Abe miniszterelnök, aki erőszakos nézeteiről hires, kinevezett egy bizottságot arra, hogy tanácsokat adjanak neki a bejelentéssel kapcsolatban, melyet a második világháború befejezésének 70. évfordulóján tervez nyilvánosságra adni.

Kemény kritika

A megbocsátás ügye évtizedek óta diplomáciai feszültségre ad okot Japán és háborús áldozatai, nevezetesen Kina és Dél-Korea között.

A feszültség kifejezetten erőre kapott az elmúlt néhány évben, különösen 2012 óta, amikor is Mr. Abe vette át a miniszterelnöki posztot.

Kina és Dél-Korea lemondták a látogatásokat Yasukuni Shrine-hoz, amelyeket Mr. Abe és más japán vezető miniszterek tettek volna, és amelyeken Japán hadi áldozatairól, köztük háborús bünösökről emlékeztek volna meg.

Szintén intenziv kritika érte a japán kormány azon próbálkozását, hogy az 1993-as fordulópont jellegü bocsánatkérést újra felvesse. Ez a bocsánatkérés az ázsiai nők erőszakkal történő szexrabszolgává tételéére vonatkozott, és múlt évben lezárttá tették az ügyet.

Egyesek régóta úgy tartják, a japán történelemtankönyvek tisztára mossák Japán háborús kegyetlenségét.

Az ügyet szintén súlyosbitja Japán militarizáció felé tett lépése, amelyre Abe miniszterelnök az ország védelmére vonatkozó jogként és területi jogként tekint.

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat